06 30 811 9218
8220 Balatonalmádi, Bajcsy-Zs. u. 30.

Történet

Előzmények

Almádi első iskolája az 1904-ben megnyitott, az Almádi község által épített 2 tantermes Állami Elemi Népiskola volt az Óvári utcában. 1928-ban az ötezer elemi iskola programjának keretében kibővítették. Az iskola első tanítója Rónai Károly. 1919 nyarán új igazgató-tanító költözött be az almádi Öreghegy aljában épített népiskola szolgálati lakásába. Horváth János (Váth János) fiatalemberként érkezett Almádiba, még 33. életévét sem töltötte be a Kenesén született tanító. Több mint egy évtizedes pedagógiai tapasztalattokkal kezdhette munkáját Almádiban. Kinevezése a végleges otthonteremtés lehetőségét hozta meg számára. 1925-ben Váth János telket vásárolt közel az iskolához, melyen családi házat épített. Tanítványai és az almádiak többsége nem tudott arról, hogy igazgató-tanítójuk hírneves, több kötetet publikáló író, szerkesztő. 1919-ben az almádi elemi népiskolában 2 tanító tanította a gyerekeket, egymást váltották délelőtt és délután. Az összevont osztályokban 70-80 gyermek tanult. Ekkor még október elején indult Almádiban is az oktatás a felsőbb osztályok számára. A szülők az őszi, főleg a szüreti munkába bevonták gyerekeiket. Váth János korán, 51 évesen búcsúzott a pedagóguspályától 1939-ben, de nyugdíjas éveiben is részt vett az almádi közéletben és az irodalomnak szentelve életét, korábbi írói terveit is valóra válthatta. 1962. április 6-án hunyt el. Síremléke Káptalanfüreden a ferencesek kápolnájának kriptájában található, díjat neveztek el róla. Váth Jánossal egyidőben költözött Balatonalmádiba Ruppert Róbert, és tanított itt nyugdíjazásáig, nagy megbecsülés és tisztelet övezte munkáját.

Az 1945. március 21-i bombatámadás következtében elpusztult az iskola, csupán az igazgatói lakás része maradt meg. A tanítás ezt követően ugyancsak az Óvári utcában található Borus és Mikec villákban folyt. Az 1946-47. tanévben Schmidt Ernő, az 1947-48 évben Mihályfi Ernő igazgató-tanító oktatott. Schmidt Ernő igazgató Györgyi Dénes építésszel szorgalmazta egy új iskola építését. 1947. július 1-jén a nemzetgyűlés elfogadta az 1947. XVII. tc-et a hároméves tervről. Ebben az oktatásügy mennyiségi fejlesztése is helyet kapott. Itt lehetőség nyílt jelentős állami támogatással egy új „állami iskola” megépítésére. A tervezést 1946-ban Györgyi Dénes műépítész végezte és 1947. november 20-án megtörtént az új iskola alapkőletétele. Az alapkőletételnél jelen volt Ortutay Gyula vallás és közoktatási miniszter. A megépült 8 tantermes iskolában a tanítás 1949. októberében kezdődött. A háború után az országban elsőként épült tanintézet az „Állami Általános Iskola Balatonalmádi” nevet kapta. 1950-ben a Káptalanfüreden összevont 4 alsó osztállyal működő iskola a Balatonalmádi Általános Iskola fennhatósága alá került, fiókiskolaként működött. Az iskola megbízott igazgatója Rácz Elemér az 1948-49-es és az 1949-50-es tanévben.

1950-60

1950-51 az első teljes tanév az új iskolában. Ekkor az igazgató Kecskeméti Tibor volt. A tanulók részt vettek az „Építsük, szépítsük iskolánkat” mozgalomban. Ennek keretében fokozatosan elkészült az udvari támfal és a felső sziklakert. Az iskola teljes szépségében mutatkozott meg.

1954-55 az iskola igazgatását Kadosa János vette át.  Ez évben került bevezetésre hétfőn reggel a zászlófelvonás, melyet szombaton zászlólevonás követett a hét iskolai munkáját elemző értékelés mellett. „Miénk az iskola” mozgalom váltotta fel az „Építsük, szépítsük iskolánkat” mozgalmat. Ez jelezte azt, hogy az iskolában már minden elkészült, most az állagmegóvásra kell törekedni. 1955 októberben került megszervezésre az iskola gondnoksága. Ez év őszétől jöttek első ízben iskolánkhoz gyakorló éves tanítójelöltek. 1956 őszén az iskolai munkát megzavarták az október 23-i forradalmi események. Kadosa János igazgatót a Forradalmi Tanács leváltotta. Az igazgatást a forradalmi események után Szemes János folytatta. ebben az időben a hangulat bizonytalanná vált, az oktatás nem zavarmentes. A tanév végére úgy ahogy rendeződött a helyzet.

1957-58 A múlt évi zavaros tanév után viszonylag nyugodtan kezdődött a tanítás. Az igazgató ismét Kadosa János lett. 1958-as tanévtől a hét eleji és végi zászló fel- illetve levonás elmaradt.

1990-től

1990-91-ben az iskola felvette az épület tervezőjének nevét, így a tanév kiemelkedő eseménye volt október 12-én az iskola névadó ünnepsége. E naptól az intézmény neve: Györgyi Dénes Általános Iskola.

2009-ben fenntartónk segítségével Európai Uniós pályázaton 308 733 280 Ft nyert az iskolánk, amelynek keretében az iskola komplex felújítására, valamint tornateremmel való bővítésére került sor.

A projekt eredményeképpen megvalósult:

Az oktatás színvonalának emelése, a kínálat bővítése.
A kooperatív és kompetencia-alapú oktatás eszközigényének kielégítése.
Energiatakarékos infrastruktúra kiépítése
A környezettudatos szemlélet erősítése gyermekekben, valamint egy racionálisabb, környezettudatosabb ügyintézési rendszer bevezetése.
A halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI-s gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése.
A város lakosságmegtartó erejének növekedése.
Megvalósult a meglévő épület műszaki felújítása
Megújultak a tantermi burkolatok, valamint a vizesblokkok.
Megvalósult az intézmény teljes (kültéri és beltéri) akadálymentesítése.
Megújult az iskola udvara.
Új iskolabútorok, illetve oktatási segédeszközök kerültek beszerzésre
Új infokommunikációs eszközök kerültek beszerzésre.
Megépült az új, teljesen akadálymentes tornacsarnok és öltöző.

2011-ben szintén fenntartónk közreműködésével sikerült az oktatás színvonalának emeléséhez, valamint a tanítás módszertanának változatosabbá tételéhez többféle infokommunikációs eszközt nyernünk. Öt tanteremben interaktív táblák segítik a pedagógusok és a tanulók munkáját. Ezen felül számítógépek, laptopok, és szerver gép is került az iskolánkba.

2013-ban megnyertük azt az innovációs, módszertani megújulást elősegítő pályázatot, amelynek keretében pedagógus továbbképzések eredményeképpen pedagógusaink várhatóan teljes módszertani megújuláson mehetnek át, diákjaink pedig számos változatos szabadidős tevékenységben vehetnek részt. A pályázat innovációja az új köznevelési törvény adta lehetőségeken alapul.